*lassan, elgondolkozva* Fakóak a színek és néma a hangszer, Arcom tenyerembe temetem.Odabújik hozzám egy angyal, Kérdi:"Mibaj?" S én kinevetem.Ott áll az, ki segíthetne,Nem néz rám, de látja hogy fázom.Könnyem kicsordul, a kezem reszket, Azóta is mindig csak őt…